Október 3-án, pénteken a Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda 1.b osztályos diákjai különleges esemény részesei lehettek. Ez a hét már önmagában is egyedi volt számukra, hisz az intézmény programjai a Teremtés Hete köré csoportosultak, mely idén szeptember 28. és október 05. közé esett. A gyermekek a hét folyamán hallhattak és nézhettek teremtéstörténettel kapcsolatos meséket, teremtésgömböket, teremtésforgót, „teremtésnaptárat” készítettek, énekeltek, rajzoltak. Végül a csöppségek számára záróeseményként „aranyozta be” a rendezvénysorozatot az osztály saját programja: a „puliparádé”! Ezzel a találkozóval a gyermekközösség méltó módon zárta le a hetet, hisz kapcsolódott az Állatok Világnapjához is, melynek dátuma okt. 04. Ez a nap az állatok jogainak és jólétének nemzetközi cselekvési napja.
De honnan is ered ez az ünnep?
Az 1931-ben Firenzében megtartott környezetvédelmi konferencia nyilvánította október 4-ét, Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének /s egyben halálának/ emléknapját az állatok világnapjává.
A ferencesek rendjének alapítója ugyanis már a 13. század elején azt hirdette,
hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.
Ezáltal az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagabbá, örömtelibbé teszik mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet nem csak a vadon élő, de a házi- és haszonállatok életkörülményeire és a felelős állattartásra, az együttélés fontosságára, valamint az ember és állat közötti szeretetet erősítésére.
Ezen gondolatok tükrében látogatta meg a gyermekeket a két fekete puli, Pite és Vacak /osztályfőnökük kutyusai/. A találkozás során a gyermekek megemlékeztek az állatok világnapjáról, megtudhatták, hogy a puli, -ami egy ősi terelő pásztorkutya- egyike a kilenc ősi magyar kutyafajtának. A két „szőrgombolyag” engedelmességi feladatok végrehajtásával mutatta meg tudását a diákoknak: szófogadóan ültek, álltak, feküdtek, maradtak, forogtak a földön. Nem maradhatott ki a kutya-intelligencia játék sem, melyben jutifalatokat szedtek ki nagy furfanggal különleges tálkákból. A bemutató után következhetett a várva-várt záróesemény: a pulisimogatás. A gyermekek boldogan vették körül, s halmozták el szeretetükkel a két „szőrgombócot”. Nagy öröm volt látni, hogy sikerült ekkora boldogságot csempészni a gyermekek dolgos mindennapjaiba.
Reméljük, hogy az ilyen és hasonló események elősegítik a jövő nemzedékének érzelmi elköteleződését a felelős állattartás felé, hisz ahogy Carol Bigley megfogalmazta: „Minden állat szabadnak született, nem korlátozhatjuk. Szolgálhatnak minket, de ne a félelem, hanem a szeretet vezérelje őket.”
Dávid Barbara
osztályfőnök
