{"id":77,"date":"2023-09-28T09:15:48","date_gmt":"2023-09-28T07:15:48","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/?page_id=77"},"modified":"2023-09-28T11:00:30","modified_gmt":"2023-09-28T09:00:30","slug":"iskolank-tortenete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/iskolankrol\/iskolank-tortenete\/","title":{"rendered":"Iskol\u00e1nk t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"<p>[et_pb_section fb_built=&#8221;1&#8243; fullwidth=&#8221;on&#8221; admin_label=&#8221;Header Section&#8221; _builder_version=&#8221;4.22.2&#8243; background_image=&#8221;https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-content\/uploads\/sites\/2\/2023\/09\/001.jpg&#8221; filter_sepia=&#8221;32%&#8221; top_divider_style=&#8221;clouds2&#8243; top_divider_color=&#8221;rgba(255,255,255,0.3)&#8221; top_divider_height=&#8221;100%&#8221; bottom_divider_height=&#8221;30px&#8221; global_colors_info=&#8221;{}&#8221;][et_pb_fullwidth_header title=&#8221;A kezdetekt\u0151l, napjainkig&#8221; subhead=&#8221;Iskol\u00e1nk t\u00f6rt\u00e9nete&#8221; text_orientation=&#8221;center&#8221; _builder_version=&#8221;4.16&#8243; title_level=&#8221;h2&#8243; title_font=&#8221;Rubik|700||on|||||&#8221; title_text_color=&#8221;#ff7355&#8243; title_font_size=&#8221;16px&#8221; title_letter_spacing=&#8221;5px&#8221; title_line_height=&#8221;2em&#8221; content_font=&#8221;Rubik||||||||&#8221; content_font_size=&#8221;18px&#8221; content_line_height=&#8221;2em&#8221; subhead_font=&#8221;Rubik|700|||||||&#8221; subhead_text_color=&#8221;rgba(0,0,0,0.8)&#8221; subhead_font_size=&#8221;50px&#8221; subhead_line_height=&#8221;1.4em&#8221; background_color=&#8221;rgba(255,255,255,0)&#8221; use_background_color_gradient=&#8221;on&#8221; background_color_gradient_stops=&#8221;rgba(255,255,255,0.7) 0%|#ffffff 100%&#8221; background_color_gradient_start=&#8221;rgba(255,255,255,0.7)&#8221; background_color_gradient_end=&#8221;#ffffff&#8221; background_size=&#8221;contain&#8221; background_position=&#8221;bottom_center&#8221; custom_button_one=&#8221;on&#8221; button_one_text_size=&#8221;16px&#8221; button_one_text_color=&#8221;#ffffff&#8221; button_one_bg_color=&#8221;#ff7355&#8243; button_one_border_width=&#8221;15px&#8221; button_one_border_color=&#8221;rgba(210,159,104,0)&#8221; button_one_border_radius=&#8221;100px&#8221; button_one_letter_spacing=&#8221;0px&#8221; button_one_font=&#8221;Rubik|700|||||||&#8221; button_one_use_icon=&#8221;off&#8221; custom_button_two=&#8221;on&#8221; button_two_text_size=&#8221;16px&#8221; button_two_text_color=&#8221;#ffffff&#8221; button_two_bg_color=&#8221;rgba(0,0,0,0.6)&#8221; button_two_border_width=&#8221;15px&#8221; button_two_border_color=&#8221;rgba(210,159,104,0)&#8221; button_two_border_radius=&#8221;100px&#8221; button_two_letter_spacing=&#8221;0px&#8221; button_two_font=&#8221;Rubik|700|||||||&#8221; button_two_use_icon=&#8221;off&#8221; background_layout=&#8221;light&#8221; custom_margin=&#8221;|||&#8221; custom_padding=&#8221;8vw||4vw|&#8221; animation_style=&#8221;slide&#8221; animation_direction=&#8221;bottom&#8221; animation_intensity_slide=&#8221;1%&#8221; subhead_font_size_tablet=&#8221;&#8221; subhead_font_size_phone=&#8221;30px&#8221; subhead_font_size_last_edited=&#8221;on|phone&#8221; button_one_border_radius_hover=&#8221;100px&#8221; button_two_border_radius_hover=&#8221;100px&#8221; button_one_bg_color_hover=&#8221;#ff8a70&#8243; button_two_bg_color_hover=&#8221;#ff8a70&#8243; global_colors_info=&#8221;{}&#8221; button_one_text_size__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_two_text_size__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_one_text_color__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_two_text_color__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_one_border_width__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_two_border_width__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_one_border_color__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_two_border_color__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_one_border_radius__hover_enabled=&#8221;on&#8221; button_one_border_radius__hover=&#8221;100px&#8221; button_two_border_radius__hover_enabled=&#8221;on&#8221; button_two_border_radius__hover=&#8221;100px&#8221; button_one_letter_spacing__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_two_letter_spacing__hover_enabled=&#8221;off&#8221; button_one_bg_color__hover_enabled=&#8221;on&#8221; button_one_bg_color__hover=&#8221;#ff8a70&#8243; button_two_bg_color__hover_enabled=&#8221;on&#8221; button_two_bg_color__hover=&#8221;#ff8a70&#8243;][\/et_pb_fullwidth_header][\/et_pb_section][et_pb_section fb_built=&#8221;1&#8243; _builder_version=&#8221;4.22.2&#8243; _module_preset=&#8221;default&#8221; custom_padding=&#8221;0px|||||&#8221; global_colors_info=&#8221;{}&#8221;][et_pb_row _builder_version=&#8221;4.22.2&#8243; _module_preset=&#8221;default&#8221; global_colors_info=&#8221;{}&#8221;][et_pb_column type=&#8221;4_4&#8243; _builder_version=&#8221;4.22.2&#8243; _module_preset=&#8221;default&#8221; global_colors_info=&#8221;{}&#8221;][et_pb_text _builder_version=&#8221;4.22.2&#8243; _module_preset=&#8221;default&#8221; global_colors_info=&#8221;{}&#8221;]<\/p>\n<p>Iskol\u00e1nkat, a Szent Istv\u00e1n Kir\u00e1ly R\u00f3mai Katolikus \u00c1ltal\u00e1nos Iskol\u00e1t 2012. augusztus 1-j\u00e9n alap\u00edtotta a Veszpr\u00e9mi \u00c9rseks\u00e9g. Az int\u00e9zm\u00e9ny jogut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e1m az \u00e9p\u00fclet, ahol m\u0171k\u00f6dik, \u00e9vsz\u00e1zados m\u00faltra tekint vissza az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n<p>Ajka 1959-ben lett v\u00e1ros 8 falub\u00f3l. A nyolc falu egyike T\u00f3sokber\u00e9nd, mely ma kertv\u00e1rosk\u00e9nt illeszkedik a v\u00e1ros v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9hez. A valamikori k\u00e9t telep\u00fcl\u00e9s T\u00f3sok \u00e9s Ber\u00e9nd (1864-t\u0151l T\u00f3sokber\u00e9nd) f\u00f6ldrajzilag annyira k\u00f6zel fekszenek egym\u00e1shoz, hogy csup\u00e1n egyetlen utca v\u00e1lasztja el \u0151ket. Ez az utca azonban fontos hat\u00e1r. Ez jelzi a lak\u00f3k vall\u00e1si \u00e9s nemzetis\u00e9gi hovatartoz\u00e1s\u00e1t. Mindk\u00e9t helys\u00e9gbe telep\u00edtettek n\u00e9meteket, \u00e1m m\u00edg T\u00f3sokon a teljes elmagyarosod\u00e1s figyelhet\u0151 meg, addig Ber\u00e9nden m\u00e9g 1930-ban is 288-an magyarnak, 347-en pedig n\u00e9metnek vallj\u00e1k magukat. Ber\u00e9nden katolikus vall\u00e1s\u00faak laknak, m\u00edg T\u00f3sokon a reform\u00e1tusok is sz\u00e9p sz\u00e1mmal jelen vannak.<\/p>\n<p>Katolikus iskola<\/p>\n<p>A falvakba lassan \u00e9s k\u00e9s\u0151n \u00e9rkezett meg a bet\u0171. Azt tudjuk,hogy Ber\u00e9ndnek m\u00e1r a 14. sz\u00e1zadban lelk\u00e9sze volt. Mivel az oktat\u00e1s cs\u00edr\u00e1i \u00e1ltal\u00e1ban templomok k\u00f6r\u00fcl mutatkoztak, arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy valamif\u00e9le oktat\u00e1s itt is lehetett. A papok mellett f\u00e9lbemaradt di\u00e1kok, iparos emberek, kiszolg\u00e1lt vagy rokkant katon\u00e1k ok\u00edtott\u00e1k a nebul\u00f3kat. K\u00e9pzett tan\u00edt\u00f3kat csak a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdtek alkalmazni. Ber\u00e9nden m\u00e1r 1760-ban a Szil\u00e9zi\u00e1b\u00f3l betelep\u00fclt n\u00e9met f\u00f6ldm\u0171ves lakoss\u00e1g ig\u00e9ny\u00e9hez igazodva k\u00e9tnyelv\u0171 oktat\u00e1s folyt.<\/p>\n<p>Az els\u0151 n\u00e9v 1779-b\u0151l maradt fenn. Karner \u00c1d\u00e1m ekkor az iskola vezet\u0151je. Minden tanul\u00f3 sz\u00fcleit\u0151l 25 krajc\u00e1rt kap, \u00e1m a szeg\u00e9ny gyerekeket ingyen tan\u00edtja. Az iskolah\u00e1zr\u00f3l annyit tudunk, hogy szil\u00e1rd anyagb\u00f3l \u00e9p\u00fclt, ennek \u00e9p\u00edt\u00e9se, fenntart\u00e1sa \u00e9s jav\u00edt\u00e1sa a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g feladata. A befogad\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00e9r\u0151l 1817-b\u0151l sz\u00e1rmazik adat, mely szerint 50 tanul\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra van hely, ezzel szemben 72-en j\u00e1rnak az iskol\u00e1ba.<\/p>\n<p>Ebben az id\u0151ben 1774-t\u0151l 1842-ig a t\u00f3soki katolikus gyerekek is a ber\u00e9ndi iskol\u00e1ba j\u00e1rnak. A l\u00e9tsz\u00e1mok n\u00f6veked\u00e9se miatt a zirci ap\u00e1ts\u00e1g 1841-ben \u00faj iskol\u00e1t \u00e9s hozz\u00e1 k\u00e9nyelmes k\u00e1ntortan\u00edt\u00f3i lak\u00e1st \u00e9p\u00edttetett. Egy \u00e9v m\u00falva, 1842-ben ki\u00fajulnak a visz\u00e1lykod\u00e1sok a t\u00f3sokiakkal, akik megs\u00e9rt\u0151dve saj\u00e1t iskol\u00e1t l\u00e9tes\u00edtenek, nem engedik a gyerekeiket Ber\u00e9ndre, \u00e1m a mesterek egym\u00e1st v\u00e1ltj\u00e1k a sz\u0171k\u00f6s j\u00e1rand\u00f3s\u00e1g miatt. Ez\u00e9rt 1856-ban k\u00f6t\u00f6ttek egy szerz\u0151d\u00e9st a ber\u00e9ndiekkel, melyben r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k,hogy a gyermekeik ism\u00e9t a szomsz\u00e9d faluba j\u00e1rnak iskol\u00e1ba, s ez\u00e9rt \u0151k mennyi j\u00e1rand\u00f3s\u00e1got fizetnek.<\/p>\n<p>A tan\u00e9v ebben az id\u0151ben november elej\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban m\u00e1rcius 20-ig de legfeljebb Szent Gy\u00f6rgy napj\u00e1ig tan\u00edtottak, vas\u00e1rnap kiv\u00e9tel\u00e9vel az \u00f6sszes h\u00e9tk\u00f6znapon d\u00e9lel\u0151tt 8-10-ig \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n 1-3 \u00f3r\u00e1ig. A r\u00f6vid tan\u00e9v oka az volt, hogy a gyerekekre sz\u00fcks\u00e9g volt a mezei munk\u00e1ban.<\/p>\n<p>A tan\u00edt\u00f3i \u00e1ll\u00e1sokat p\u00e1ly\u00e1zat \u00fatj\u00e1n lehetett bet\u00f6lteni. A b\u00edr\u00e1l\u00f3 a falu pl\u00e9b\u00e1nosa volt illetve az egyh\u00e1zmegye \u00e9s a p\u00fcsp\u00f6k. El\u0151zetes besz\u00e9lget\u00e9s mellett felv\u00e9teli vizsg\u00e1t is tettek a jel\u00f6ltek, f\u0151k\u00e9nt zen\u00e9b\u0151l a k\u00e1ntortan\u00edt\u00f3i foglalkoz\u00e1s miatt. A v\u00e1laszt\u00e1s azonban nem mindig esett egybe a falu akarat\u00e1val. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt ez 1849-ben is. Ez \u00e9v szeptember\u00e9ben halt meg Vanicsek Vincze. A ber\u00e9ndi pl\u00e9b\u00e1nos tudatta ezt F\u0151t. Villax Ferdin\u00e1nd ap\u00e1t \u00farral, aki meg is \u00edg\u00e9rte, hogy Szent Mih\u00e1ly napra ezt az \u00e1llom\u00e1st egy \u00faj tan\u00edt\u00f3val fogja bet\u00f6lteni. A falu azonban azt k\u00f6vetelte, hogy mivel \u0151k fizetik, ez\u00e9rt \u0151k is v\u00e1lassz\u00e1k meg a mestert. Ebbe a k\u00edv\u00e1ns\u00e1gba nem egyezett bele az egyh\u00e1z, \u00edgy szeptember 30-\u00e1n m\u00e1r Hannig Antal volt Ber\u00e9nd \u00faj tan\u00edt\u00f3ja. Mind\u00f6ssze 7 \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt itt, majd 3 h\u00f3napig mester n\u00e9lk\u00fcl volt a falu. Cs\u00e9k\u00fatr\u00f3l j\u00e1rt \u00e1t istenszolg\u00e1latra a mester, a pl\u00e9b\u00e1nos pedig maga oktatta a gyerekeket, hogy ne felejtsenek. V\u00e9g\u00fcl is 1856-ban Hannig Andr\u00e1s tan\u00edt\u00f3 ker\u00fcl a faluba Bud\u00e1r\u00f3l, ism\u00e9t a k\u00f6zs\u00e9g akarata ellen\u00e9re. K\u00e9pvisel\u0151-test\u00fcleti tag lesz, meghat\u00e1roz\u00f3 szem\u00e9lyis\u00e9ge a 19. sz\u00e1zadi T\u00f3sokber\u00e9nd t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek. 48 \u00e9vig, hal\u00e1l\u00e1ig oktatja-neveli a ber\u00e9ndi, t\u00f3soki \u00e9s p\u00e1r \u00e9vig az ajkai r\u00f3mai katolikus gyerekeket.<\/p>\n<p>Az iskol\u00e1ban minden \u00e9v v\u00e9g\u00e9n vizsg\u00e1t tartottak, amelyen a falu pl\u00e9b\u00e1nosa, az ap\u00e1t k\u00fcld\u00f6tteik\u00e9nt n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6rny\u00e9kbeli pap, 1860-t\u00f3l pedig a falusi k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet egy-k\u00e9t tagja is megjelent.<\/p>\n<p>1868 ut\u00e1n a tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1ma jelent\u0151sen megemelkedett. Ennek oka az ebben az \u00e9vben bevezetett n\u00e9poktat\u00e1si t\u00f6rv\u00e9ny, mely elrendelte a 6-12 \u00e9ves gyermekek iskolak\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t. Ez azt jelentette, hogy a sz\u00fcl\u0151k k\u00f6telesek a fenti id\u0151szakban fiaikat \u00e9s l\u00e1nyaikat a mindennapi elemi n\u00e9piskol\u00e1ba j\u00e1ratni, a 12-15 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti gyerekek pedig az ism\u00e9tl\u0151 elemi n\u00e9piskol\u00e1ba j\u00e1rtak.<\/p>\n<p>A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n hallom\u00e1sokra t\u00e1maszkodva \u00edgy m\u0171k\u00f6dhetett az iskola: a k\u00e9t tanteremben elemi szinten, teh\u00e1t 6 \u00e9ves k\u00e9pz\u00e9s folyt. 2-2 \u00e9vfolyam dolgozott egy\u00fctt. A hossz\u00fa, z\u00f6ld padokban 4-4 tanul\u00f3 \u00fclt. F\u0151leg a t\u00e9li id\u0151szakban volt eg\u00e9sz napos oktat\u00e1s. Tavasszal a 9-10 \u00e9vesek m\u00e1r el-elmaradoztak a tan\u00edt\u00e1sr\u00f3l. Otthon kellett seg\u00edteni\u00fck vagy \u00f6kr\u00e9sznek szeg\u0151dtek el. A k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1ni \u00f3r\u00e1kban a tizen\u00e9vesek j\u00e1rtak vissza tanulni. \u0150k voltak az ism\u00e9tl\u0151s\u00f6k. A jobb m\u00f3d\u00fa gyerekek a 4. elemi ut\u00e1n polg\u00e1riba, ritk\u00e1n gimn\u00e1ziumba mentek.<\/p>\n<p>A feh\u00e9rre meszelt terem fal\u00e1t vonalas tusrajz\u00fa szeml\u00e9ltet\u0151k\u00e9pek d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. A tan\u00edt\u00f3 az el\u0151ad\u00e1s\u00e1t gyakran k\u00eds\u00e9rte magyar\u00e1z\u00f3 rajzzal. A k\u00f6rnyezet st\u00edlus\u00e1hoz igazodott a goly\u00f3s sz\u00e1mol\u00f3g\u00e9p. \u00cdrni, sz\u00e1molni palat\u00e1bl\u00e1n, majd kock\u00e1s \u00e9s vonalas f\u00fczetben tanultak. Az \u00edr\u00e1s technik\u00e1ja a zsin\u00f3r\u00edr\u00e1s, az olvas\u00e1s\u00e9 a fonetikus. Gyakori az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 munka \u00e9s a mem\u00f3riafejleszt\u0151 gyakorlat. A testi feny\u00edt\u00e9s sem volt ritka abban az id\u0151ben (k\u00f6rm\u00f6s, tenyeres, padrah\u00faz\u00e1s, f\u00fclt\u00e9p\u00e9s).<\/p>\n<p>A tan\u00edt\u00e1si folyamatba azonban k\u00f6zbesz\u00f3lt az 1. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa. Ber\u00e9ndr\u0151l mindk\u00e9t tan\u00edt\u00f3 Zalka Istv\u00e1n \u00e9s Paulics Gyula is bevonult. M\u00edg Zalka v\u00e9gigk\u00fczd\u00f6tte a h\u00e1bor\u00fat, \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9ssel t\u00e9rt haza, addig Paulics az orosz fronton halt meg. A h\u00e1bor\u00faba t\u00e1vozott tan\u00edt\u00f3kat seg\u00e9dtaner\u0151k helyettes\u00edtett\u00e9k. \u0150k kezd\u0151 tan\u00edt\u00f3n\u0151k vagy hadi\u00f6zvegyek (Sz\u00e9p Manczi, K\u00f6rmendy Ilona, \u00f6zv. Ranek Frigyesn\u00e9). Nem sok eredm\u00e9nnyel tan\u00edtottak \u00e9s neveltek.<\/p>\n<p>A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Zalka Istv\u00e1n visszat\u00e9rt a katedr\u00e1ra. 1928-ban igazgat\u00f3-tan\u00edt\u00f3v\u00e1 nevezt\u00e9k ki. T\u00edz \u00e9v m\u00falva vonult nyug\u00e1llom\u00e1nyba. Az \u00edgy meg\u00fcresedett k\u00e1ntortan\u00edt\u00f3i \u00e1ll\u00e1st a Nemzetnevel\u00e9sben hirdett\u00e9k meg. Kilenc p\u00e1ly\u00e1z\u00f3 jelentkezett, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl is Horv\u00e1th Istv\u00e1n nyerte el a p\u00e1ly\u00e1zatot v\u00e9gleges min\u0151s\u00e9gben. Ekkor Dr. H\u00fcmpfner Tibor az igazgat\u00f3. \u0150t 1946-t\u00f3l k\u00f6veti Horv\u00e1th Istv\u00e1n.<\/p>\n<p>1940. j\u00falius 12-\u00e9n hirdett\u00e9k ki a 20. t\u00f6rv\u00e9nyt, mely elrendelte a hatoszt\u00e1lyos n\u00e9piskol\u00e1k nyolcoszt\u00e1lyoss\u00e1 fejleszt\u00e9s\u00e9t, illetve az iskolak\u00f6telezetts\u00e9g 6. \u00e9let\u00e9vt\u0151l val\u00f3 bevezet\u00e9s\u00e9t 9 tan\u00e9ven \u00e1t. Ennek a t\u00f6rv\u00e9nynek sem T\u00f3sokber\u00e9nden, sem T\u00f3sokon nem lett foganatja.<\/p>\n<p>1945-t\u0151l v\u00e1ltozott meg az iskola \u00e9lete. Ekkor jelent meg a 6.650\/1945. M.E. sz\u00e1m\u00fa rendelet, mely kimondta, hogy a n\u00e9piskola 1-8. \u00e9s a gimn\u00e1zium ill. a polg\u00e1ri iskola 1-4. oszt\u00e1lyai helyett \u00e1ltal\u00e1nos iskola elnevez\u00e9ssel \u00faj iskol\u00e1t kell szervezni. Ez az \u00e1talak\u00edt\u00e1s \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az akkori 5. oszt\u00e1lyba j\u00e1r\u00f3 gyermekek \u00e9s sz\u00fcleik eld\u00f6nthett\u00e9k, hogy \u00e9vet vesztve megism\u00e9tlik az 5. oszt\u00e1lyt \u00e9s \u00fagy v\u00e9gzik el a nyolc oszt\u00e1lyt, vagy maradnak a hat elemiben. Sokan d\u00f6nt\u00f6ttek az els\u0151 vari\u00e1ci\u00f3 mellett.<\/p>\n<p>A falunak iskola\u00e9p\u00edt\u00e9sbe is bele kell kezdenie. Kev\u00e9s a 2 tanterem, ha nem b\u0151v\u00fcl az \u00e9p\u00fclet, akkor Ajk\u00e1hoz csatolj\u00e1k az iskol\u00e1t. Horv\u00e1th Istv\u00e1n igazgat\u00f3 mozg\u00f3s\u00edtja az eg\u00e9sz k\u00f6zs\u00e9get. 1947 v\u00e9g\u00e9n \u00e1ll is az \u00e9p\u00fclet. A h\u00e1rom h\u00f3nap alatt fel\u00e9p\u00edtett modern k\u00e9t tantermes, tan\u00e1ri szob\u00e1s iskol\u00e1t 1947. szeptember 7-\u00e9n szenteli fel dr. B\u00e1n\u00e1ss L\u00e1szl\u00f3 veszpr\u00e9mi megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k. A k\u00e9t hivatalosan alkalmazott tan\u00edt\u00f3 Horv\u00e1th Istv\u00e1n \u00e9s Farkas L\u00e1szl\u00f3n\u00e9, a seg\u00edt\u0151 taner\u0151k Braun P\u00e1l \u00e9s Horv\u00e1th Istv\u00e1nn\u00e9.<\/p>\n<p>Az 1946\/47-es tan\u00e9vben a b\u00f3d\u00e9i fels\u0151 tagozatos gyerekek \u00e1tj\u00e1rnak tan\u00edt\u00f3ikkal egy\u00fctt a t\u00f3sokber\u00e9ndi \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1ba, de csak egy \u00e9vig, mert a k\u00f6vetkez\u0151 tan\u00e9vben a b\u00f3d\u00e9i iskol\u00e1t a csingerv\u00f6lgyi Viktortelepihez csatolj\u00e1k.<\/p>\n<p>1948-ban a tantest\u00fclet tagja lesz Kundermann B\u00e9la tan\u00edt\u00f3 is, aki ez \u00e9v \u00e1prilis 4-\u00e9n megalak\u00edtja a k\u00e9s\u0151bbi Ajka els\u0151 \u00fatt\u00f6r\u0151csapat\u00e1t.<\/p>\n<p>1948. j\u00fanius 16-\u00e1n \u00e1llamos\u00edtj\u00e1k a felekezeti iskol\u00e1kat. A t\u00f3sokber\u00e9ndi r\u00f3mai katolikus iskola egyes\u00fcl a t\u00f3soki reform\u00e1tus iskol\u00e1val.<\/p>\n<p>Reform\u00e1tus iskola<\/p>\n<p>A k\u00e9t falu k\u00f6z\u00fcl T\u00f3sokot reform\u00e1tus telep\u00fcl\u00e9sk\u00e9nt tartjuk sz\u00e1mon, \u00e1m a t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t v\u00e9gigtekintve f\u00e9ny der\u00fcl arra is, hogy ebben a helys\u00e9gben is \u00e9ltek sz\u00e9p sz\u00e1mmal katolikusok. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben T\u00f3sok iskola\u00fcgye \u00f6sszetettebb.<\/p>\n<p>M\u00e1r 1774-b\u0151l maradt fenn adat a Visitatio Canonica-nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Ebb\u0151l tudjuk, hogy helyben van egy tan\u00edt\u00f3, akit Baksai Zsigmondnak h\u00edvtak. Iskol\u00e1r\u00f3l nem sz\u00f3l az egyh\u00e1zi feljegyz\u00e9s. Nem ismeretes az sem, hogy meddig oktatott a mester. A k\u00f6vetkez\u0151 adatk\u00e9nt annyi szolg\u00e1l, hogy a t\u00f3soki reform\u00e1tus gyerekeket a Ber\u00e9ndr\u0151l \u00e1tj\u00e1r\u00f3 Karner \u00c1d\u00e1m tan\u00edtja.<\/p>\n<p>A t\u00fcrelmi rendelet megjelen\u00e9se ut\u00e1n m\u00e1r 1784-ben oskolamestert fogad az ekl\u00e9zsia. Az els\u0151, az ezut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 hossz\u00fa sorban, Fodor J\u00e1nos. K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb k\u00f6z\u00f6s \u00e9p\u00fcletbe, egy fed\u00e9l al\u00e1, \u00faj iskol\u00e1t, tan\u00edt\u00f3lak\u00e1st \u00e9s imah\u00e1zat \u00e9p\u00edt a gy\u00fclekezet. A tan\u00edt\u00f3k el\u00e9g s\u0171r\u0171n v\u00e1ltj\u00e1k egym\u00e1st. Legtov\u00e1bb Frajer J\u00e1nos szolg\u00e1l, 8 \u00e9vig.<\/p>\n<p>1836 nyar\u00e1n szomor\u00fas\u00e1g \u00e9s gy\u00e1sz k\u00f6sz\u00f6nt a falura, f\u0151leg a reform\u00e1tus gy\u00fclekezetre. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg gy\u00fajtogat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, amelyben t\u00f6bb h\u00e1z, az iskola is le\u00e9g.<\/p>\n<p>Egy 1846-os feljegyz\u00e9s m\u00e1r besz\u00e1mol egy m\u00e1sik iskola\u00e9p\u00fcletr\u0151l, mely szerint ugyan el\u00e9g nagy az \u00e9p\u00fclet, de kev\u00e9s benne s pad, hib\u00e1s a sz\u00e1mol\u00f3t\u00e1bla, \u00e9s t\u00e9len nagyon nedves a h\u00e1z.<\/p>\n<p>T\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb tal\u00e1lkozunk a reform\u00e1tusokn\u00e1l egy szigor\u00edt\u00f3 int\u00e9zked\u00e9ssel, mely a rendszeres iskol\u00e1ba j\u00e1r\u00e1st hivatott el\u0151seg\u00edteni. Eszerint minden tank\u00f6teles sz\u00fcleit, akik nem \u00edratj\u00e1k be, vagy nem j\u00e1ratj\u00e1k gyermek\u00fcket iskol\u00e1ba, minden h\u00e9t v\u00e9g\u00e9n a falu b\u00edr\u00e1j\u00e1nak jelenteni kell, \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyes elj\u00e1r\u00e1s indul ellen\u00fck. Az 1878. szeptember 2-\u00e1n megtartott egyh\u00e1zmegyei k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s jegyz\u0151k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l is sok mindenre f\u00e9ny der\u00fcl. A tan\u00e9v okt\u00f3ber 1-j\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt, amikorra \u00f6ssze kellett \u00e1ll\u00edtani az oszt\u00e1lyonk\u00e9nti n\u00e9vsort mind a mindennapi \u00e9s mind az ism\u00e9tl\u0151 iskola sz\u00e1m\u00e1ra. Az \u00e9veket vizsg\u00e1kkal z\u00e1rt\u00e1k.<\/p>\n<p>A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l n\u00e9h\u00e1ny tan\u00edt\u00f3 nev\u00e9t is meg\u0151rizte az \u00edr\u00e1s illetve az emberek eml\u00e9kezete: Pente S\u00e1muel, Gyenge D\u00e1niel, Bitai Bal\u00e1zs, G\u00e1l Endre, Dezs\u0151 Zolt\u00e1n, Szeremlei J\u00e1nos, Peres \u00c1rp\u00e1d, Tak\u00e1cs L\u00eddia, Moharos L\u00e1szl\u00f3, Antal J\u00f3zsef, T\u00f3th J\u00e1nos.<\/p>\n<p>1911. m\u00e1jus 10-\u00e9n ezt jegyzi fel egy l\u00e1togat\u00f3: Templom \u00e9s iskola j\u00f3, a tan\u00edt\u00f3i lak\u00e1s \u00e1talak\u00edt\u00e1s alatt. M\u00e1s vall\u00e1s\u00faakkal b\u00e9kess\u00e9gben \u00e9lnek.<\/p>\n<p>1934-ben renov\u00e1lj\u00e1k, fel\u00faj\u00edtj\u00e1k az 1911-ben \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett tan\u00edt\u00f3lak\u00e1st, \u00e9s az azt k\u00f6r\u00fclvev\u0151 b\u00e1sty\u00e1t. Egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb d\u00f6ntenek egy \u00faj, korszer\u0171 iskola fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. Az a terv\u00fck, hogy a r\u00e9gi iskol\u00e1t is meghagyj\u00e1k. Az \u00faj \u00e9p\u00fclet, amely 1936. okt\u00f3ber 5-\u00e9n k\u00e9sz\u00fcl el, egy tanteremb\u0151l, egy el\u0151t\u00e9rb\u0151l \u00e9s egy sz\u00e9les k\u00f6nnyen j\u00e1rhat\u00f3 padl\u00e1sfelj\u00e1r\u00f3b\u00f3l \u00e1ll. A padl\u00e1sl\u00e9pcs\u0151 alatti t\u00e9r a t\u00fczel\u0151anyag-t\u00e1rol\u00f3 szerep\u00e9t is bet\u00f6lti. A tanterem padl\u00e1sa egy\u00fattal az egyh\u00e1z takar\u00e9kmagt\u00e1ra is.<\/p>\n<p>Az ezut\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 konszolid\u00e1lt tan\u00e9veket csak az zavarja, hogy a tan\u00edt\u00f3 \u00e9vekig katona volt. A helyettes\u00edt\u00e9st nehezen oldott\u00e1k meg. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt az iskol\u00e1t a magyar katonas\u00e1g rakt\u00e1rnak haszn\u00e1lta, \u00edgy elkall\u00f3dott az iskolat\u00e1bla, a szeml\u00e9ltet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k, t\u00e9rk\u00e9pek, k\u00f6nyvek jelent\u0151s r\u00e9sze.<\/p>\n<p>1948. j\u00fanius 16-\u00e1n a k\u00e9t megsz\u00fcntetett felekezeti iskol\u00e1b\u00f3l megalakult a t\u00f3sokber\u00e9ndi \u00c1llami \u00c1ltal\u00e1nos iskola. A reform\u00e1tus iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9ben k\u00e9s\u0151bb \u00f3voda ny\u00edlik.<\/p>\n<p>Az iskola\u00e9p\u00edt\u00e9s<\/p>\n<p>Az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s 1948-ban 4 tantermet \u00e9rintett a volt katolikus iskol\u00e1ban (2 az \u00faj \u00e9s 2 a r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletben) \u00e9s egyet a reform\u00e1tusokn\u00e1l.<\/p>\n<p>T\u00f3sokber\u00e9nden az 1945-\u00f6s f\u00f6ldreform sor\u00e1n juttatott h\u00e1zhelyeken gyorsan megindul az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s. A kis falu megn\u0151, \u00faj utc\u00e1i lesznek. \u00cdgy n\u0151 a gyerekek sz\u00e1ma is, \u00e9s k\u00e9t \u00e9v alatt kin\u00f6vik a r\u00e9gi iskol\u00e1t. Horv\u00e1th Istv\u00e1n igazgat\u00f3nak a lelkes \u00e9s \u00e1ldozatk\u00e9sz lakoss\u00e1got ism\u00e9t siker\u00fcl mozg\u00f3s\u00edtania, s 1951-ben egy tanteremmel b\u0151v\u00edtik a tudom\u00e1ny h\u00e1z\u00e1t. 1955-ben \u00e9s 1959-ben Ertl J\u00e1nos igazgat\u00f3i munk\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik m\u00e1r, hogy \u00fajabb hozz\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9ssel elnyeri v\u00e9gs\u0151 form\u00e1j\u00e1t az L alak\u00fa f\u0151\u00e9p\u00fclet. Benne 1 szert\u00e1r, igazgat\u00f3i iroda \u00e9s nevel\u0151i szoba seg\u00edti az oktat\u00e1st.<\/p>\n<p>N\u00e9gy \u00e9v m\u00falva, 1963-ban \u00fajabb 2 tanterem \u00e9s 2 szert\u00e1r \u00e9p\u00fcl, illetve kialak\u00edtj\u00e1k az \u00fatt\u00f6r\u0151szob\u00e1t is. 1964-ben fel\u00e9p\u00fcl egy politechnikai terem \u00e9s egy g\u00e9pterem.<\/p>\n<p>A fenti b\u0151v\u00edt\u00e9sekre mindig jellemz\u0151 volt a falu \u00f6sszefog\u00e1sa. \u00cdgy \u00e9vr\u0151l \u00e9vre mindig mindenki ott volt az \u00e9p\u00edtkez\u00e9seken. Ilyen nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 seg\u00edts\u00e9g sehol nem tapasztalhat\u00f3 a k\u00f6rny\u00e9ken.<\/p>\n<p>Az 1980-as \u00e9vekben is folytat\u00f3dott az iskola \u00e9p\u00edt\u00e9se, sz\u00e9p\u00edt\u00e9se. Bevezetik a k\u00f6zponti f\u0171t\u00e9st, t\u00f6bb termet \u00e1talak\u00edtanak, 1982-ben fel\u00e9p\u00fcl a k\u00f6nyvt\u00e1r terme, \u00e9s a tanul\u00f3k nagy \u00f6r\u00f6m\u00e9re 1986-ban elk\u00e9sz\u00fcl a sportp\u00e1lya.<\/p>\n<p>1993 szeptember\u00e9ben kialak\u00edtanak egy sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai termet.<\/p>\n<p>1999. janu\u00e1r 3-\u00e1n pedig \u00e1tadj\u00e1k a Cip\u0151ipari Kft. \u00e9p\u00fclet\u00e9b\u0151l kialak\u00edtott tornacsarnokot.<\/p>\n<p>Horv\u00e1thn\u00e9 Tilhof Gy\u00f6ngyi<\/p>\n<p>[\/et_pb_text][\/et_pb_column][\/et_pb_row][\/et_pb_section]<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Iskol\u00e1nkat, a Szent Istv\u00e1n Kir\u00e1ly R\u00f3mai Katolikus \u00c1ltal\u00e1nos Iskol\u00e1t 2012. augusztus 1-j\u00e9n alap\u00edtotta a Veszpr\u00e9mi \u00c9rseks\u00e9g. Az int\u00e9zm\u00e9ny jogut\u00f3d n\u00e9lk\u00fcl j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e1m az \u00e9p\u00fclet, ahol m\u0171k\u00f6dik, \u00e9vsz\u00e1zados m\u00faltra tekint vissza az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n. Ajka 1959-ben lett v\u00e1ros 8 falub\u00f3l. A nyolc falu egyike T\u00f3sokber\u00e9nd, mely ma kertv\u00e1rosk\u00e9nt illeszkedik a v\u00e1ros v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9hez. A valamikori k\u00e9t [&hellip;]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":118,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_et_pb_use_builder":"on","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":"","footnotes":""},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/77"}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=77"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/77\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":134,"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/77\/revisions\/134"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/118"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.szentistvanajka.hu\/iskola\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=77"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}